Kristy Gazes

Játékostippek áttekintése

Vissza a profi tippek archívumába

Első pókeres tapasztalataimat alacsony limitű 7-Stud játékokban szereztem a los angelesi Commerce Casino-ban. A póker a kezdetektől fogva a jövedelmem fontos része volt. Az kellett, hogy legyen. Nem engedhettem meg magamnak, hogy csődbe menjek. El kellett kerülnöm a balsorsot, mely sok jó játékost sújtott a környezetemben. Szerencséjük nagyon ingadozó volt - egyik nap még nagy partikat játszottak, másnap már csődbe mentek, és a buy-inhez szükséges pénzt próbálták összeszedni valahogy.

Pókerkarrierem kezdetén egyszerű szabályt találtam ki magamnak: soha nem fogok magasabb limitre váltani, amíg három, egymást követő partiban nem nyertem. Ha három, egymást követő partin vesztek, lejjebb lépek egy alacsonyabb limitre.

Nagy önfegyelemre volt szükségem, hogy betartsam ezt a szabályt. Nagyon hosszú ideig (gyakorlatilag évekig) nem jutottam túl az alacsony limites asztalokon. Nem tudtam egymás után háromszor nyerni. Nagyon bosszantó volt, de egyúttal remek tanulási lehetőség is. Mire a magasabb limitekig eljutottam, gyakorlott, tapasztalt játékos vált belőlem, aki képes volt kezelni az elé kerülő intenzív versenyhelyzeteket.

A türelmes hozzáállás egyik másik előnye az volt, hogy mindig kényelmesen nagy hibahatárt engedhettem meg magamnak a számlámon található pénz tekintetében. Azokban a korai években, bár nehezen nyertem háromszor egymás után, rendszeresen sikerült partikat nyernem. Tudtam fizetni a lakbéremet, és a számlámat is növeltem. Amikor magasabb limitre váltottam, bőven elég pénzem volt, hogy kihúzzak bármilyen sorozatos vesztést. Akárhogy is, ha a rossz lapok három, egymást követő partin át jöttek, visszaléptem egy olyan limitre, ahol kevesebbet kellett kockáztatni.

Sok játékost ismerek, akik nehezen tudnak az én hozzáállásom szerint játszani. Legtöbben nem lépnek lejjebb, mert úgy érzik, hogy az alacsony limitű játék méltóságukon aluli. Az egójuk korlátozza gondolkodásukat, és szeretnének jobb játékosok ellen bizonyítani. Végül nagyobb összegekkel játszanak, mint amit megengedhetnének maguknak, olyan játékokban, ahol nehéz nyerni, és így végül csődbe mennek. Profiként nem az egó miatt játszok. A pénz miatt. Ahogy Paul Wolfe mondta nemrég: a kisebb játékok gyakran jobb lehetőséget kínálnak a profitra.

Fontolja meg, hogy egy három-nyerés, három-vesztés jellegű szabályt alkalmaz saját játéka során. Ha egy szinttel lejjebb lép az ember, amikor a dolgok rosszra fordulnak, akkor nem csupán a számláját kíméli, de a képességei is javulnak és az önbizalma is nő. Ha feljebb lép, a nyerési sorozatot érzi a háta mögött. A képességei szerinti legjobb játékot fogja tanúsítani - készen áll a magasabb tétekre és profibb játékosokra.

Kristy Gazes